Bárcsak megállíthatnám az időt. Akkor sikerülne szülinapi bejegyzést írnom. Sajnos túl későn jutott az eszembe. Legyen életem egyik legjobb élménye.

Felébredek. Rettentő hideg van. Magamra húzom a hálózsákot, amennyire csak tudom. Visszaalszok.

Felébredek. Rettentő meleg van. A saját izzadtságomban fekszek. Már nem erre ébredtem fel (csodálkoztam is), hanem G-re: 'Köcsög! Ébresztő! Húzzunk reggelizni!' 5 perc múlva benyit, és elmondja ugyanezt háromszoros hangerővel, a fülem mellett. Ennyit az alvásról.

A sátrak között cikázva lemegyünk reggelizni. Kézzel szétszedett zsömle, benne sonka. És kakaó! Ez elmaradhatatlan. Talán 5db-tól már megérzem, hogy ettem. Vissza a cuccokért... kezdjük a napot!

Kirándulás a parkba. G-vel, V-vel, és a kihagyhatatlan szopósjégkrémmel. Leülünk a vízpartra, elő a pipa. Közben a közeli társasággal beszélgetünk. Fogalmunk sincs, hogy kik ők. Mind a ketten jól járunk - ők kapnak pipát, mi kapunk alkoholt. Iszunk. Beszélgetünk. Iszunk. Pipázunk. Iszunk.

Eltelt a délelőtt elég hamar. Éhes vagyok, mint mindig. Cuccok vissza a sátorba, cél a faluban a hamburgeres. Hoppá! Üresek a zuhanyzók, most kéne fürdeni. Á, mégse... Meleg van. MELEG. Szerencsére más is a faluba megy. Hogy kibírjuk a meleget, iszunk. Nagyon finom ám az itteni házi bor. És olcsó.

Evés után vissza, délutáni séta a parkban. Gyönyörű a hely. Bár az év többi részében biztos szebb... Most részeg emberek mindenfelé. Pipa. Ismerősök! Nagyobb lesz megint a társaság. És kínálnak, tehát iszunk. Valahogyan közénk keveredett egy punk társaság. Valami hátborzongatan rikítózöld löttyel a kezünkben. Beszélgetünk, kínálnak..... ám legyen. Iszunk. Nem is rossz. Máris délután... Kezdődnek a programok! Vissza a sátorhoz.

Ledőlök. Csak két percre...

Felébredek. Nem tudom, hogy mire, de hangos. Két perc alatt leesik a helyszín. Jaaa... Az első koncert. Ki a sátorból. 6 tonna szúnyorírtó magamra. Ez aztán illatos...

Koncertek. Zene. Iszunk. Koncertek. Ingyen sör. Karaoke. Pizza. Ismerőssel találkozunk. Közös koncertezés. Közös ivászat. Mindenki barátságos mindenkivel.

Vége a koncerteknek. Vagy a jó koncerteknek. Kimegyünk, persze a pipa társaságában. Mire elérünk a célig, 4x kínáltak valami alkoholos itallal. Hát 4x ittunk. Pipa. Furulyázás. Zsíroskenyér. Ivás. Jól érzés. Eszméletlenül hideg lett. Tűz. Szúnyogok. Áh... Vissza a sátorba. Jóéjt!

Így néz ki egy átlagos nap Rockmaratonon. Nem élek-halok az alkoholért, de... ez Rockmaraton b---meg. És mindenkinek jó a kedve. És nem az alkohol a lényeg, akinek ez jött le, sajnálom.

Átlagos nap. Jókedv. Leszámítva egy napot.

És MIÉRT pont az az egy nap jár a fejemben mindig?? Sosem fogom megtudni, hogy milyen a Varg zenéje. Nem is akarom.

Boldog blogszülinapot magamnak.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.