Nagy update.

2012.02.23. 21:20

Tizedik fejezet
Félretéve. Egy ideig. Nyárig. Természetesen hirtelen minden rohadt bonyolult lett - már megint. Nyáron sok minden kiderül.
Vagy előbb. De ha kiábrándulok, annak most nagy visszhangja lesz.

Állapot
Ezen kívül most minden pozitív. Ott vagyok, ahol lenni szeretnék, azt csinálom, amit szeretek csinálni - természetesen még véletlenül sem a munkahelyemről van szó. Már itt sem a munka büdös... Csak a telefonos értékesítés. Sajnos jól csinálom.

Nyelvek
Változatlanul imádok a nyelvekkel foglalkozni - nem csak a japánnal. Úgy döntöttem, írok egy kicsit mindegyikről. Megspékelem még azzal, hogy mennyire tartom könnyűnek és nehéznek őket - érdekes.
Japán - változatlanul imádom. Érdekes, hogy nagyon egyszerű elkezdeni - az N4-es nyelvvizsgáig (ami nekem van), semmi nehézség nincsen benne. Nem úgy most - olyan sok dolgot kell fejben tartani, hogy nehéz természetesnek megszokni eleinte. Állítom, hogy a mondatok felépítése és szerkezete olyan, mint egy matematikai egyenlet - és nagyobb intelligencia kell, hogy beszéld - mint mondjuk az angolhoz, a kínaihoz, vagy akár a magyarhoz.
Kínai - változatlanul nem szeretem, de változatlanul érdekes. És nagyon könnyű.
Finn - ennyire keveset egy nyelvvel sem haladtam. Régen megálltam, és semmi, vagy csak nagyon kevés előrelépés. Az elejét nehéz megérteni, a nyelv logikáját, a fokváltást és a partitívuszt - de ha ez megvan, nem nehéz. És szép. És bűn, hogy ennyire hanyagolom.
Szerb - a mostani 'sztárnyelv'. Gondolta volna a fene, de viszonylag szép, és még nehéz is. Na jó, a szépet visszaszívom - de szeretem.
Koreai - nehéz, nehéz és nehéz. A legnehezebb nyelv, amit tanulok - számomra biztosan. És nem szép - de szeretjük.
Török - nem tudom, van-e létjogosultsága, hogy felsoroljam, mert nagyon keveset tudok. De amit igen, azt szeretem nagyon, szép, és borzasztóan hasonlít a nyelvtana a magyarra.

Klasszikus kínai költészet
néven felvettem egy órát. Gondoltam, a kínai úgyis könnyű, a klasszikus költészet sem lehet nehezebb. 3 kredit szinte ajándékba.
Aztán jött a hatalmas WTF. Ugyanis kiderült, hogy nem a költészet a klasszikus, hanem a kínai nyelv. Költészet, klasszikus kínai nyelven. Hát nem csodálatos? :D Mivel ez egy teljesen külön nyelv, asszem ezt is a 'nyelveim' közé kell sorolnom ezek után :D Egy szerencse: a klasszikus kínai még annyira sem nehéz, mint a modern - még annyi szabály sem létezik rá. Ami pedig igen, az logikus...ööö, én könnyen átlátom.

Hiányzik
Japán. Még ha nevetséges/gyerekes is három hét után ilyen szavakkal dobálózni. Nem érdekel, elég ha én tudom: bőven elég volt 3 hét, hogy belülről fojtogasson.
Hiányzik Tokió - még ha minden előrejelzés szerint is kb. 5 éve romváros kellene hogy legyen.
Hiányzik Óizumi gakuen, a környék, ahol laktam.
Hiányzik a Yoshida House - a szállás, ahova mindenképp vissza fogok térni.
Hiányoznak a tömött vonatok.
Hiányzik a szállásunk és a belváros közötti vonatút.
Hiányzik a Jamanote - a tokiói négyeshatos.
Hiányzik, hogy bemegyek a városba, és Sinkanszeneket látok rohangálni - a japán csúcsvonatokat, a világ legjobbjait.
Hiányzik, hogy utazzak a Sinkanszeneken.
Hiányzik a metró hangulata - amint félálomból felébreszt, hogy 'Odegucsi va migigava desz'.
Hiányzik Ikebukuro - egy nagy tokiói városrész, amihez közel laktunk.
Hiányzik Akihabara - a nagykörútnyi városrész, tele csúcstechnikai boltokkal - és anime-manga boltokkal.
Hiányoznak a nagyon szép japán nénik.
Hiányoznak a kellemetlenül rövid szoknyás iskolás lányok. (Hopp...)
Hiányoznak az 'olcsó' rámenes kiséttermek - leginkább az, amelyik Nihombasiban van.
Hiányzik Szapporo - az északi hangulatos, családias város.
Hiányzik a japán sör.
Hiányoznak a gyönyörű tájak - tele nyüzsgő turistákkal.
Hiányoznak a gyönyörű tájak - ahol egy lélek se jár rajtunk kívül.
Hiányzik Ószaka.
Hiányzik a világ leghangulatosabb városa, Kiotó.
Hiányzik a Kiotó és Ószaka közötti vonatút.
Hiányzik a Fuji-Q vidámpark.
Hiányzik Nikkó és Mijadzsima, a legszebb helyek, ahol életemben jártam.
Hiányzik a japán koszt - a rámen, a tonkatsu, az esti bentó, a Hirosima-jaki, a terijaki-burger, az onigiri...
Hiányoznak a furcsa és beazonosíthatatlan Japán-only üdítők - mely nélkül hőgutát kapnál.
Hiányoznak a pofátlanul hidegre állított légkondik.
Hiányoznak a Sintó és Buddhista templomok és a kertjeik.
Hiányzik a hihetetlen éjszakai vonatutunk.

Hiányzik, hogy nem hallom minden nap ezt a gyönyörű nyelvet.
Hiányzik, hogy minden kandzsival van kiírva.
Hiányzik, hogy az utcatáblák felét sem tudom elolvasni.
Kiráz a hideg, ha meghallom az egyik pályaudvar ismerős pittyegését.
Hiányoznak az emberek, és hogy mennyire udvariasak egymással.
Hiányzik, hogy vidéken a saját hangodat sem hallani az olyan bogarak-rovarok-madarak-gyíkok miatt, amikről most azt sem tudod, hogy létezik ilyen.
Hiányzik a hihetetlen mértékű precizitás, pontosság és tisztaság - ez utóbbi még Tokióban is, mindenhol.
Hiányoznak a boltokkal teli, nyüzsgő utcák, és a boltba becsalogató 'Irassaimasze!'-t kiáltó eladók.
Hiányoznak a szokatlanul világos reggelek.
Hiányoznak a szokatlanul sötét esték.
...hiányzik Japán szinte minden porcikája.

És mi az, ami nem hiányzik?
Nem hiányzik a szinte elviselhetetlen meleg és pára.
Nem hiányoznak a magyar fizetéshez mért japán árak.
Nem hiányoznak a külföldiekkel ellenségesen viselkedő japánok - egyáltalán nem találkoztunk sok ilyennel, de azért volt.

Hogy nézne ki a lista Magyarországgal?
Hiányoznának a barátaim, az összes.
Nem hiányozna a családom, mert vinném magammal. (Mát akit.) A létszám miatt amúgy sem jelentene nagy gondot.
Hiányoznának a koncertek, a Dalriada.
Hiányoznának a budai hegyek.
Hiányozna néhány magyar ennivaló.
Hiányozna az ncore, vagy hasonló letöltős oldal - de ott örömmel vennék eredeti dolgokat.
Hiányozna a magyar nyelv mindennapos hiánya.
Hiányozna Finnország (és B.) viszonylagos közelsége, hogy csak gondolok egyet, és minimális pénzzel kijuthatok.
Hiányozna a vízipipa.
Hiányoznának a budapesti villamosok. (Erre azért ott kapok kárpótlást :) )

De ez most mellékes. A hiányzás-listát akartam kiírni magamból. Ezeken egy pillanatig sem gondolkoztam - mindez egyszerre, Japán óta kínoz.

A bejegyzés trackback címe:

https://theperditionchapters.blog.hu/api/trackback/id/tr676221917

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Hime-chan 2012.02.24. 09:39:31

Szia! N4esre mentem most. A koreaihoz annyit fűznék hozzá, hogy nekem egyáltalán nem nehéz és imááádoooom~
süti beállítások módosítása