POZITÍV

Röviden az előzenekarokról. A Crimfall nagyon kellemes zenét játszott, örülök, hogy hallhattam/láthattam őket. A Tyr pedig... Szerintem jó album az Eric The Red és a Land, és még az első is. A Ragnarök, de főleg az utolsó kettő album viszont egyáltalán nem. Mit látok az egészből? Volt egy Tyr, akik fantasztikus lassú zenét játszottak. Elkezdtek koncertezni, Paganfest, akármilyenfest, és íme a hallható változás eredménye. Hogy ezt megtoldják, a koncerten asszem 3 kivételével csak az utolsó két albumról játszottak, a 3-ból az egyik ráadásul a Ragnarökről. Egy szó mint száz: nem tetszett. Ahogy vártam. De a Hail To The Hammer fasza volt.

Moonsorrow, akik miatt ott voltam. Az ötödik Moonsorrow koncertem. Eltelt jó sok év az első óta, és kijelenthetem: mind máig ugyanaz az élmény, csak még talán egy kicsit profibban is kezelik a dolgokat. Kevés olyan zenekar van, aki ha elkezd játszani, vagy akár itthon berakom, megáll az idő és pszrcsskdlf. Gondolom érthető.
Sem pénzszag, sem izzadságszag, ráadásul 'mint mindig is mondtam, Magyarország olyan, mintha otthon lennénk'. Ezt épp angolul, de Sorvali magyar szókincse már ott tart, hogy félig magyarul beszélt hozzánk.

De mit nyújtottak?
1. Tähdetön. Az új albumot jóval nehezebb befogadni, mint az előző Havitettyt - tehát nagyon nehéz. Ennek ellenére élőben azonnal hatott. A közönség már itt úgy tombolt, hogy azt sem tudtam, hogy bírjuk a végéig. Ezt a számot amúgy kb. fél éven keresztül írták és tökéletesítették, és kb. egy hét folyamatos stúdiózásba telt felvenniük. Érthető ennek az oka, hihetetlen, mennyi minden van benne.

2. Sankarihauta. Egy régi szám, amit talán csak a legelső koncerten hallottam élőben. Mennyi erő van egy ilyen régi számban... Csak egy kicsit kaptuk szét egymást alatta.

3. Raunioilla. Ezzel a számmal ismertem meg a Moonsorrowt, és szerettem totálisan bele. Kicsit zúzás off, és szem becsuk. A hangom kb. itt ment el.

4. Köyliönjärven Jäällä (Pakanavedet II). Azaz valami olyasmi, egy kicsit átírták. Első album, azaz nem bonyolult, de zúzás back.

5. Jotunheim. Ez a szám a (számomra) zenetörténelem legjobb albumáról van. Szem ismét becsuk, maradék hang elmegy, a jókedvemmel együtt. Már nem a zenét mérem jókedvben, ez a szám ugyanis az első hangtól a legutolsóig tökéletes.

6. Sankaritarina. A szám, amely egyetlen koncertről sem hiányozhat. Régi és szeretett ismerős, de énekelni már nem tudtam.

7. Kuolleiden Maa. Alapvetően gyors számai vannak a Moonsorrownak, erre a koncertre azonban mégis ez lett az egyetlen gyorsabb szám. 'A világ meghal, és minden együtt hal a világgal.' Újabb tökéletes új albumos szám. Majd a Matkan Lopussa alatt elvonultak.

A Moonsorrownál nincs hullámzó teljesítmémy. Rengeteg zenét ismerek és szeretek, de csak 3 olyan előadót tudok mondani, aminek minden egyes számát tökéletesnek tartom. A Moonsorrow az egyik.

NEGATÍV

Talán tényleg jobb egyedül.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.