Ez most olyan én-féle agymenés lesz. Ha lenne épp itt valaki, elkezdeném neki mondani, de így a blogom kapja. Ne olvass tovább, ha nem érdekelnek a nyelvek és a kultúrák, de ha mégis végigolvastad, kíváncsi lennék valami vélemény-féleségre.

Mindent belekeverek, amit csak lehet: a kultúrákat, a nyelveket, de leginkább a magyarokra, a finnekre és a japánokra fókuszálok. Hogy hogy jönnek ezek össze? Nos...

Van ez a finnugor elmélet. Ami borzasztó téves. Legalábbis jelen formájában - ami felsorolja a finnugor nyelveket, csak ezek léteznek, pont, nincs tovább. Azt én sem vitatom, hogy nagy hatással voltak a finnugor nyelvek a magyarra. A szavakban vannak hasonlóságok - mindenki kedvenc példája a kala-hal (régies magyar szó a hala), és na puff. De az olvasson el egy osztják, vagy akár egy közelebbi szöveget - az sokkal durvább és még annál is feltűnőbb. De ennyi erővel akár törökök is lehetnénk. Érdekesebb része a dolognak, hogy úgy, ahogy mi ragozunk, nagyon kevés nyelv ragoz. Néhány finnugor nyelv, a finnel az élen, és a...

Mielőtt leírnám azt a szót, hogy japán, tisztázzunk valamit, amire allergiás vagyok: a japán nyelvnek az írásmódon kívül a világon semmi köze nincs a kínaihoz. (A kínaiak azt sem tudják, mi az hogy rag...) Közel vannak egymáshoz, van 120ezer kínai jövevényszavuk, hasonló az építészeti stílusuk és az írásuk - de mi talán nem ugyanezt tettük az európai területtel? Latin betűs írás, építészet, jövevényszavak, ugyan az.... tehát...

...és a japán. Azzal a nyelvvel van egy különleges dolog: mégpedig az, hogy nem tudták mind a mai napig kategóriába vagy nyelvcsaládba sorolni. Nincs ez túl sok nyelvvel így, amiről én tudok, az csak a koreai. Többek között ezért is feltételeznek rokonságot a két nyelv között (ha engem kérdeznek, bizony nekik sincs sok közük egymáshoz, de ezt csak vigyázva írom le...). A koreai rokonság után a második legtöbben az altaji nyelvcsaládhoz próbálják sorolni. Kettő, de inkább három fontos altaji nyelv az említésre méltó: a török (hoppá...), a mongol (erről még nem tudok eleget) és a baskír (valaki esetleg...?). Az érdekes része most jön...

Itt lebeg a levegőben az urál-altaji nyelvcsalád. Mint mindenki tudja, a finnugor nyelvek tartoznak az uráliba. Nem teljes körben elfogadott, de miért is? 'Mert az uráli nyelvcsalád nem rokona semelyik másiknak sem'. Ennél már csak durvább indokok jönnek. Fogalmazzunk úgy, hogy akit hallottam eddig normálisan érvelni, az támogatta az urál-altaji elméletet. A teljesség igénye nélkül néhány közös tulajdonság a két nyelvcsaládban, de most inkább úgy fogalmaznék, hogy 'amik közösek a finnben, magyarban és a japánban':

• agglunitáló nyelvek (a bantu nyelvek mellett CSAK és kizárólag a finnugor, az altáji és a japán)
• magánhangzó harmónia (nincs sok a magyaron kívül: finn, tatár, koreai, török, mongol, és a japán)
• mássalhangzótorlódás kerülése (magyarban teljesen megszokott, finnben is, a japánok meg csak szótagokat ismernek... talán még az olasz ilyen)

És ez a lista igen hosszú... De az az érdekes, hogy míg szinte minden nyelvben van olyan hang, amit a magyarban nem használnak (angol, német, FINN... de azért a listát a koreai vezeti...), addig a japán hangzókészlet 100%-osan megegyezik a magyarral.

Mindez nem az én agyszüleményem, sőt, nem is a magyarok találták ki. A finnek is igencsak foglalkoznak ezzel, a japán iskolákban meg még tanítják is. A kultúra mind a három ország esetében teljesen más. Azonban ha megnézem a múltat (esetleg a kinézetünket), a finnekkel nincs sok egyezés. A japánokhoz (és a mongolokhoz) azonban egyenes vonalat lehet húzni.

Kíváncsi lennék egy urál-altaji tagadó érveire, de most komolyan.

Mint látjátok, hihetetlen módon leköt a készülés a matekra.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.