Nem várok annyit, mint amennyit szerettem volna. Azért tettem volna így, mert akkor talán kicsit mérsékelem a véleményem mint a pozitív, mind a negatív oldaláról, többek között azért, hogy kicsit jobban komolyan lehessen venni, de végigböngészve a netet, nem vagyok egyedül a véleményemmel, sőt...

Hopp, most el is árultam... Volt negatív is. Nem is kevés. Talán épp ezért 'nem vált fénnyé a testem'. Viszont ennek a negatívnak semmi köze a Farkasokhoz. Most pedig épp kellő mennyiségű Coldrex van bennem, hogy megüljek a székben. Kezdem is a negatívval (mi mással...)

Már akkor éreztem, hogy valami nem igazán stimmel, amikor megérkeztem és szétnéztem a közönségen. 80-90%-ban feketeruhás-zenekarospólós-hosszúhajú emberek. Jó, öltözetre csak egy voltam közülük, de... Ez akkor is furcsa. 14 éve az Ulvernek nem sok köze van a metálhoz. Az egyik legnagyobb félelmem a koncerttel kapcsolatban tehát az volt, hogy ez a sok ember majd azt hiszi, hogy kiállnak a színpadra, gitárt csikorgatnak, hajat lóbálnak, mikrofonba hörögnek, ők meg majd jót pogóznak egy kult zenekarra. 'Mert az milyen jó'. És ez inkább bizonyult 'jó megérzésnek', mint paranoiának. És amikor a sok trollagyú szembesül a dolgokkal, arra sem méltatja a többieket, hogy csendben marad és befogja a pofáját. A KÖZÖNSÉG KB FELE végigpofázta a koncertet, és ótvarbunkó beszólásokkal boldogította a többieket. Gondolok itt az Operator elején (kb egy percnyi telefoncsörgés) a 'vedd már fel, wazze' bekiabálásra, vagy a koncert végén: 'na végre, már nagyon untam!'. Az a helyzet, hogy alig írtam arról, hogy mekkora intelligenciával rendelkezik egy átlag 'metálos' vagy 'rocker', pont AZ Ulverkoncerten kellett erről megerősítést nyernem. Így tisztelt emberek... Nyugodt szívvel nézzétek le a feketeruhás zenekaros pólós hosszúhajú stb embereket, mert a nagy többség pontosan rászolgált. A 6000-7000 Ft-os jegy úgy látszik, nem volt eléggé drága. DIE ALL!!!

Ennyit a negatív oldaláról. Most jöjjön az, ami miatt lázasan is érdemes volt mégis elmenni. Egyedül... Azaz volt róla szó, hogy P-vel megyek, de aztán mondta, hogy felejtős (nagy kár...).

Az előzenekar a Void Ov Voices volt, azaz Csihar Attila egyszemélyes zajzenekara. Őszintén... Nem igazán voltam rá kíváncsi. És szerintem ezzel nem voltam egyedül. Csak elég átgondolni, hogy ha nem ő énekelte volna fel a legendás Mayhem albumot, a De Mysteriis Dom Sathanas-t, akkor biztos, hogy nem lehetne ő egyedül az előzenekar. De meg kell hogy mondjam, 'nem volt olyan rossz, mint amilyenre számítottam'. Ez igazából azt jelenti, hogy eléggé tetszett, az biztos, hogy ilyet még nem igazán hallottam, pláne nem élőben. A hangulat szintúgy... Ő áll fönt a színpadon egy jó pár mécsessel és fekete gyertyával egyetemben, a füstgéptől (amit igencsak túladagoltak) meg nemhogy ő alig látszott: a mellettem álló sem nagyon... Van egy olyan sejtésem, hogy mi valami 'extra' változatot kaptunk, mivel a többi helyszínen nemigen hiszem, hogy magyarul énekelt/csikorgott. ("Bűnből vagy..." / "Inkább ne jönne létre semmi...") Azért volt egy hibája... Talán túl hosszú volt. (És persze itt sem bírták ki a trollagyúak, hogy ne hörögjék be fennhangon, hogy 'szééééjtön'.) Szuvenírt is szereztem, azaz fekete gyertyaviaszt, hála az első sornak

A lényeg, az Ulver. Attila alighogy levonult, kivetítő be, egy hatalmas (rosszminőségűvideókazettaeffektes) ULVER felirat, alatta "We come as thieves". Nem sokáig kellett várnunk, jöttek Garmék, és térdre kényszerítettek minket (már a közönség azon részét, akiket érdekelte is a dolog). Az Eos-sal kezdtek, amit tulajdonképpen egybekötöttek a Let The Children Go-val. A kivetítő... Felül tudták múlni a PT-t. Nemigen lehet részletezni... egy afrikai szavannának a képe volt, először a felkelő nappal, majd egy kicsit ridegebb folytatással... Következett a Little Blue Bird, ami alatt egyszer véletlen a körülöttem állókra néztem. Ha jól emlékszem, 4 síró embert számoltam össze. No comment. A következő Rock Massif alatt lehetett hallani legelőször, ami annyira jó volt a koncertben: majdnem mindent egy kicsit máshogy játszottak az albumhoz képest (nem ilyen béna 'koncertverzió'-ra gondolok...), és minden számhoz élő dob volt. Na ez nagyon feldobta a dobgépes számokat. A For The Love Of God is úgy szólalt meg, hogy ihaj. Az In The Red pedig olyan mélyre vitt, hogy ihaj. Az Operator pedig... Na. Kifogytam az ötletekből. Egy ilyen beteg számot egy annál is betegebb videóval... Meg sem próbálkozok ennek a leírásával. De nálam itt történt az 'első számú fénypont'. (Sosem hittem volna, hogy ezt pont a három Blood Inside-os számra fogom mondani...) A Funebre egyhítette a káoszt, de mélyítette a hangulatot. Ezután jött egy (eléggénagyon) rövidre nyírbált Silence Teaches You How To Sing, szinte felvezette a Blake albumot, amit a Plates 16-17 'képviselt'. K.vajó volt élő hangszerekkel. Semmi átvezetés, 2 mp alatt tudtam, hogy itt a 'második fénypont', amikor megszólalt a Hallways Of Always eleje. Végülis ez a blog is erről az albumról kapta a nevét - vagy mifene. Itt már nekem sem volt száraz. 100%-ig pontosan úgy játszották, ahogy az albumon. De van még, mert jött a Porn Piece Or The Scars Of The Cold Kisses. És megint ott tartok, hogy nem tudok erről nagyon mit írni. Nem csak olyan dologgal van ez így, ami 'totál érdektelen', és nincs mit írni róla, hanem... a ló túlsó felén lévő dolgokkal is. Tényeket közölhetek: ezt már nem úgy játszották, mint az albumon, sőt, a szöveg kivételével a szám többi része éppen hogy csak hasonlított. De ezzel Semmit nem mondtam el. Nemtudom, mennyire volt tudatos a következő szám választása, de pont tökéletes volt. A Shadows-os Like Music. Amit egybekötöttek... az újfentnemtudomleírnimilyen Not Saved-del. Csak harang helyett gong volt. A kivetítőn ekkor ismét a nagy ULVER felirat, alatta: "The Rest Is Silence". Lementek, és percekig nemigen adták jelét, hogy visszajönnének. Majd visszajöttek, a hat főből kb három meghajolt - persze az sem Garm volt. Ő csak megköszönte mégegyszer, és közölte, hogy nem játszanak egy számmal sem többet. (Kb szó szerint így mondta.) Teljesen érthető volt - mint ahogy az is, hogy miért van az, hogy 17 éve most állnak először színpadon (igazából először tavaly májusban voltak...).

Az oka: most sem nekünk zenéltek. Teljességgel saját maguknak szólt. Átvezető szövegek sem voltak, néha volt egy-két thank you, semmi több. A budapesti után van még 5 koncert, majd a tervek szerint örökre abbahagyják a koncertezést.

Én csak örülök, hogy a részese lehettem. Biztos, hogy ilyen intenzív zenei élményben soha többet nem lesz részem - és nem csak azért, mert nincs többé Ulverkoncert. Alapból nemsemmi egy ilyen elektronikus koncert ("csak" 3 programozó volt, holott eredetileg csak hárman vannak az egész zenekarban... Pl hogy ki volt a kalapos ősz bácsi, fogalmam nincs), de más sincs nagyon, ami ennyi mindent képes kifejezni zenével. És csak olyan mondja, hogy túlzok, aki ott volt az A38-on (és nem a pofázók-elégedetlenkedől közé tartozott, ők tombolják ki magukat Rammstein koncerten).

Képek hamarosan. Márha a blogol is úgy akarja (egyelőre nem úgy tűnik).

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.