...ha egyáltalán meg tudnám fogalmazni. Már egy ideje tart, csak az egész szavakkal leírhatatlan. Talán a 'végső lemondás' fogalom illik rá. És persze, van, ami ellensúlyozza. Egész addig jó is így, amíg el nem kezdi tönkretenni a másik oldal. Ez már el is kezdődött...

A poén az az, hogy mostanság elég kemény agytágítást végzek. Egyre többet fogok fel a világról, mélyebbre ásom magam a fizikában, szintúgy a vallásokban, meg-egy-dologban-amit-ide-nem-írok-le, és a mérleg mégis erre kezd billenni. És ha megnézzük, hogy van egy olyan közmondás, hogy 'a tudatlanság áldás'... Ezzel mindent elmondtam. És az 'emberek' csak még visszataszítóbbak lesznek számomra, mint voltak.

Aztán jön a szemléletmód váltás, egy szuper-bölcs valaki, aki olvassa ezeket a sorokat, bele éli magát, majd mosolyog egy nagyot - részben mert szórakoztatja a dolog.

Az első nem volt valami hosszú, meglátjuk, mit hoz a negyedik...

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.