London szép, London jó, London finom. Legutóbb 8 éve voltam ott, és még egy évvel előtte is, tehát nem volt újdonság. Mivel itt is volt, hogy egész nap egyedül voltam, itt is tudtam magamnak programot szervezni. Pontosan olyat, mint Bécsben: rajtam kívül senkit nem érdekelne. (Igen, a metrórendszer lenyűgöző, a DLR-rel és az Overgrounddal együtt! A buszokat nem nagyon szeretem, nade Londonban azt is...!) El kell ismerni: Londonnak van egy sajátos hangulata, ami semelyik másik városra nem jellemző. Persze, minden egyes városnak van ilyene, de London valahogy mégis csak más. Jó volt visszatérni, csak ostorozom magam, amiért punci voltam becsöngetni az én Londoni Öreg Nénimhez.

Ám wonderful London ide vagy oda, nem ő volt a főszerepben, hanem V és G. Elsőként ők lépték meg, amit a barátaim nagy százaléka meg fog, talán magamat is beleértve. Ez azért elég negatív...

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.