Switch off the future, somehow...

 

WSR

Szinte már rá lehet fogni, hogy 'rég volt', de azért muszáj megemlítenem. A Renault sosem volt a kedvenc F1-es csapatom, már a csapaton belüli felfogás miatt sem (bár idén szívlelendő, hogy Kubica ott van, csak most meg az autó nem elég jó...), de azért minden tiszteletem a Renault-nak. Van ez a WSR-dolog, ami minden évben felejthetetlen élményt ad, és mindezt teljesen ingyen rakják elénk. Nem tudom, hogy hogyan és hol és miért éri meg ez nekik, nekem azonban megéri minden évben kimenni H-val. Egy hétvége, amikor teljesen jól érzem magam. És tavaly (előtt?) még panaszkodtam, hogy mennyire erős a kontraszt: egy F1 pilóta a kislábujjakörmét sem tudja megmozdítani anélkül, hogy arról a világ (majdnem) összes országában le nem hoznának egy cikket. A WSR mezőny meg ismeretlen. Ma már viszont közvetíti az Eurosport. Végre!

És persze az év két rejtélye... Miért tagadja le egy félig koreai-félig japán, hogy köze van a Koreaiakhoz, és ugyanettől a Japán úriembertől naponta kérnek JAPÁNUL Japán jelekkel autogrammot, azért nem mutatta a meglepődés legkisebb jelét sem? De legalább megtudtam: a málnás csoki tényleg rohadt finom...

Rockmaraton, 2. rész... 

...nem lesz. Majdnem mindenkivel megosztottam élőben, akivel szerettem volna. Legalább élőben nem dramatizáltam túl ezeket a 'legszélsőségesebb érzéseket', amiket csak össze lehet hozni.

No-Man

Öö, wow. Mármint úgy tényleg, wow. Zeneileg nehéz lenyűgözni, viszonylag elég kevés zenét tudok befogadni. Aztán hallottam erről a kis mellékprojektről. Már régen. És pontosan olyan, amilyennek elképzeltem: minimalista, csöpögős, és az emberünk úgy énekel suttogva benne, mintha valami titkot mesélne. És eszméletlenül jó. Steven Wilson nagyon tud valamit.

Dalriada

...ez hosszú lesz, de nem most. Igazából nem tőlem függ, mikor veszem elő újra, mint témát. Márpedig elő lesznek véve, ha Misa is úgy akarja.

Unia 

Álmok vannak, szépek-jók, emlékezetesek és kevésbé azok... És olyanok is, amik egy tükröt állítanak eléd. Nem tudom, 'ki rakja össze az álmokat', de most zseniálisat alkotott: ha gúnyolódni akartam volna saját magammal, ennél jobban soha nem tudtam volna csinálni. Ja, ezután álmodtam D-ről is. Tisztán és élethűen: fiú. 

Egyebek..?

Vannak. Nincsenek? Megfogalmazva legalábbis még nincsenek. De lehet, hogy semmi, csak már hallucináció. 

A bejegyzés trackback címe:

https://theperditionchapters.blog.hu/api/trackback/id/tr706222002

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása