Előzmények: 2010-09-21.

A kettes tényleg kimaradt, erről sajnos nem tehetek. A november is jócskán elmúlt már - ám az Ígéret még mindig nem jelent meg - köszönhetően a nemzetközi kiadónak és terjesztésnek. Ám a torrentekre kiszivárgott, ahogy azt egy nagy kiadónál várni lehetett. Nem tudtam ellenállni, leszedtem én is. Ettől függetlenül fontosnak érzem elmondani: akinek nem ér meg a CD 2000 ft-ot, az álljon sorba a kihelyezett giotinhoz, köszönöm szépen.

Tehát kicsit utóbb, vagy épp kicsit előbb, itt van nekünk az Ígéret.

Amit eddig is tudtunk: egy klippes Hajdútánc, mely annyira megosztotta a közönséget, hogy nagyon, egy Hozd El, Isten, ami annyira nem lopta be magát a szívembe - most sem, illetve egy 'fél' Leszek A Csillag, melyet ha UV fényben világítasz meg, akkor látszik, hogy igazából az 'Amorphis' szót vésték oda. Még 2010-ben elkészült, ez pont a szokásos egy év, ami kell egy Dalriada albumnak. De ennyi idő alatt ennyi ötletet honnan szednek? Én fel sem bírom fogni. Vannak szembetűnő változások, mint például az, hogy sokkal több a hörgés a zenébe. A Dalriada alapból nem egy hörgős banda, csak színesítésként szerepelt eddig - de most ebből egy kifestőkönyv is tele lenne. Sokaknak nem tetszhet... Nekem igen! És a Fajkusz banda. A Kikeleten csak kis plusz volt a hegedű, de még az Arany albumon is csak 'demó verzió' ahhoz képest, hogy mi megy itt. De lássuk, hogy mi megy itt!

Első szám az Intro. Ezek egy Dalriadánál nem sok vizet zavarnak, semmi extrém dolog... nem úgy most. A Fajkusz banda által készített szám rendesen megcsinálja a hangulatot - a szám elején a recsegő effektről a Sonata Arctica - Good Enough Is Good Enough jut eszembe. És még ezt is megtoltották egy kis progresszív ritmussal. Nem éppen magyaros, de ez kellett ide.

A Hajdútánc pedig úgy kezdődik, hogy levegőt venni sincs időd. Én személy szerint már rongyosra hallgattam, és szerintem fantasztikus szám, ámbár sokak szerint nem. Eddig mindenki sírt, hogy 'több hörgést a Dalriadába', és amikor megtörténik, akkor 'fúj, egy lány ne hörögjön'. Márpedig itt Laura pontosan ezt teszi, és elég jól. Spoilerként elárulom, hogy ez a későbbiekben egyáltalán nem jellemző az albumra, csak erre a számra, de mocskosul el is találták.

A következő Hozd El, Istenről már meséltem, és nem éppen jókat. Félre ne értsen senki, a számmal semmi baj - ha valaki más banda száma lenne, ugrálnék örömömben, hogy ez milyen jó. De amik még ez után jönnek, azokhoz nem ér fel. A többi számban egyszerűen annyi újítás van, hogy nagyonsok. 3:30-nál azért vicces a boci-boci-tarka. Aztán ki tudja, a Búcsúzót és a Kikeletet is jó sokára szerettem meg.

Na aztán jön a Mennyei Harang, itt kezdődik az igazi újdonság. Mármint... ÚJDONSÁG. Ebben a számban ha nem lenne Laura és Andris hangja, nem mondanám meg, hogy Dalriadát hallgatok. Nagyon jó lett! Zongorásan kezdődik, de kicsit Korpiklaanisan folytatódik. És hallani, hogy a Fajkusz banda már egyet jelent a Dalriadával. Innentől nincs megállás, ezzel a számmal kezdődően a Dalriada igencsak megmutatja, hogy milyen fából faragták. Nem elég, hogy ez borzasztó jó szám...

...de jön a címadó Ígéret, ami egy pár hallgatás után a kedvencem lett. (Azt hiszem...) Hát hogy itt mit művelnek! Amikor Laura vagy Andris énekel, akkor lassú a szám, de ha épp nem, akkor 'insane mode on'. A szám közepén belekezdenek valami eszeveszett Sonatás versenyfutásba, amiből egy olyan Fajkusz bandás trollkodást hoznak ki, hogy az ember csak pislog. És leesik a feje. Még egy fontos dolog, az Ígéret album nagy újítása itt érződik először igazán: a refrének. Tudnék élni refrének nélkül, az Opeth is létezik nélkülük és köszöni szépen, jól meg is van. De itt most tényleg van 'létjogosultsága'. Mert meg van csinálva, de nagyon jól!

Lehet sablonos vagyok, de az Igazi Tűzről én azt hittem, hogy valami Tűzhozó tempójú-hangulatú valami lesz, de tévedtem. Ő itt kérem szépen egy Dalriadás viszonylatban vett lassú szám. De hogy milyen jó az énekdallam, azt egy hidegrázás is érzékelteti. Ja igen, beszélrem már a REFRÉNekről? Pár éve pontosan ezért szerettem bele az Igaz Hittel című számukba, a refrén miatt. Ha az jó volt, akkor ez édenkert. Nem tértem még ki a szövegekre, de meg kell említenem, hogy az is csillagos ötös, Andris megint nagyon tudta, hogy mit csinál. És jön egy olyan gitár téma, hogy amit ha akarnák sem tagadhatnák le, hogy mostanában töménytelen mennyiségű Amorphis-t hallgattak.

Jön a Kinizsi Mulatsága, ahol a tempó is visszatér. Na ez is egy olyan szám, hogy wow. Kezdem a szokásossal, a REFRÉNnel. Hogy mi a fene lelte őket, az jó kérdés, és nem is érdekel, de lelhetné még őket egy párszor. Ez egy olyan szám, ahol nagyon nincsen instrumentális zenélgetős rész, egy történetet mesél el - igazából nagyon erős Szent László behatásról van szó. Szövegileg olyan törökgyilkos, mint a Virrasztó. A végén pedig egy kis Tadeusz/Barna + Laurás hörgés. Ilyet sem nagyon csináltak még.

De aztán olyat sem, mint a Hadak Útjában. Rendesen felhúztam a szemöldökömet, és mondtam egy 'WOW'-ot. Az elején a Tad/Barna féle morgás is sokat sejtet... Ennyi hörgés utoljára a Galambban volt, sőt, még több is: majdnem több, mint amennyi ének van a számban. És igen, régen írtam a REFRÉNről, amit itt is úgy eltaláltak, mint a régi beléptetős kapuk a bliccelők mogyoróját. A közepén van egy elég hosszú instrumentális borulás, de amúgy is az album leghosszabb száma. A szám történetének is érdemes utánanézni.

Aztán a félig ismerős Leszek A Csillag következik. Egyszerűen ordít magáról, hogy AAAAAAMORPHIS. Ez sem egy nagyon gyors szám, inkább szép, egy igen kiváló.....REFRÉNnel. Két dologra nagyon felkaptam a fejemet. Kb. 2:45-nél van egy riff, ami annyira nem Dalriada, hogy nagyon. Azután pedig hangosan felnevettem, mert egy olyan Sonatás óóóóóóóó-zás történik, ahogy azt az Aranyhangúék csinálják. A végén itt is van hörgés, és... na jó, a 'felkaptam rá a fejemet' kategóriába tartozik még a szám végi disco-effekt is. :)

Leszek A Hold. Ez a szám aztán nagyon nem egyszerű eset. Annyira, hogy akinek elsőre a kedvenc száma lesz, az egy kicsit hazudós személyiség lehet. :) Mint ismeretes, ebben a számban énekel négy versszakot a Kalevalából Jonne Järvelä, a Korpiklaani énekese és 'főnöke'. Rengeteg féle verziót képzeltem el a számra, és ebből sok volt a 'rossz' verzió is - féltem, hogy nagyon kihegyezik a számot Jonne-re, meg a Korpiklaani-féle zenére (Tavaszköszöntő...). De tévedtem. Hozzáteszem: az összes verzióm tévedett, jó nagyot. Ami itt történik, arra nagyon felkészülni nem lehet :)

Jó lassan kezdődik, egyáltalán nem 'Dalriadásan'. Lassan is folytatódik, amíg Jonne meg nem szólal. Ott elkezdi ütni Tadeusz a hangszereit, annyira, hogy egy időután tényleg Korpiklaanisodik egy picit a dolog, de hamar abbamarad. Ki kell emelni újfent a Fajkusz bandát, az sem mindennapi, amit itt művelnek. Aztán elérkezünk 3:39-hez, ahol nagyon elborulnak a dolgok. Tadeusz furcsa dobolása, és Jonne mormogása hallatszik, pontosan úgy, ahogy a Jaktens Tid című Finntroll albumon. Ekkor feltettem hangosan egy jogos kérdést: VATTAFAK??? Ebből az egészből pedig kikerekedik egy Laurás hörgős rész, majd hirtelen minden visszaáll normálisba'. Hát wow. Ha ez nem szokatlan, akkor semmi sem az.

Van még egy Outro is, ahol a Leszek A Hold-féle 'vattafak' megy.

Talán kicsit túldrámázom a dolgot, de ez van. Sikerült meglepniük, és mielőtt valaki negatív kritikát érez a fentiekben, téved, de nagyot. A 'meglepő' és 'váratlan' nagyon nem egyenlő a 'rosszal', sőt! Az album közepe könnyen fogja adni magát mindenkinek, a vége már korántsem, de minden ezen az albumon jó, JÓ, a jobbnál is jobb! Valami ilyesmiért szeretem én az Opethet is. Váratlan, szokatlan, de ha egyszer ráérzel, nem enged. Egyrészt: erre pedig 'rá fogok érezni', az biztos. Másrészt: ez a Dalriada, a mi Dalriadánk, szerények, kedvesek, kiváló zenészek, és most már az egész világ be is szerezheti az albumaikat. Nagyon messze jutottak a Fergeteg óta... Na, ömlengés off...

Már csak a koncert kell. Valahogyan.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.